Délben keltem. Ez nem igazán fontos, de majd később az lesz. Régen írtam ide, azóta annyi minden megváltozott. Úgy érzem, hogy kezdek kijönni a gödörből, de félő, hogy még mindig nem vagyok épelméjű. Mert az élet miatt a megőrülés szélén álltam, viszont nem tudtam lépni. Nem volt meg szerencsére az utolsó lépés. Az élet valami mást adott. Azt a lányt. Őt adta. Mindig negatívan nyilatkoztam róla, mert új helyzetet teremtett a szeretetével. Meg én nem is akartam őt szeretni. De engem nagyon régen szerettek utoljára, ez megváltoztatja az embert. Ő feltételek nélkül és tisztán szeret. Eltöltöttem nála 3 napot utána meg még egyet. Azóta más minden.

Ha jó valakivel, és kezdesz érezni iránta valamit, akkor nem az számít, hogy milyen is volt vele. Hanem az, hogy milyen nélküle. Hiányzik? 

30Y-on voltam Újpesten a városnapokon, nagyon hiányzott már Beck Zoli. Főleg, hogy egy érzelmi hullámvasúton gurulgatok, hol fent, hol lent. De sosem középen, ahol jó. Mindig a közép a jó. Mindig.

Reggel 6-kor találkozunk, mert addig dolgozik. Van időm jobban berúgni, de kijózanodni is. Szerintem pár óra múlva meglépek Deákra, és ismerkedek, meg írok a sorok közé valamit. Élni fogok, de élettelenül. Az álmodás szépsége, mindig a múlt szemetesében landol. 

Mellette feküdtem a földön, két kezemmel simogattam azt a szép arcát, miközben a szőke haja beterítette az ujjaim. Szemébe néztem mélyen, abba a két szürkéskék kisbogárba, és azt mondtam neki, hogy: Nem szeretlek! A szemedbe mondom, szerinted hazudok neked?
Erre ő: Nem nekem hazudsz. Hanem magadnak. 

Mi az útikönyv mára, a térkép a ma éjszaka utcáihoz? Azt terveztem, hogy még sörözök egyet, kiülök Deákra, és várom a napfelkeltét. Már nem feküdhetek le, mert 5-kor kelnem kellene, és tudom, hogy elaludnék. Kiülök füzetemmel, és várni fogok rá. De okosan kell cselekednem. Nem szabad berúgnom, mármint jobban. 5 óra múlva találkozunk. Várom már, nagyon. Délben keltem, és holnap reggel 7-ig fent leszek. Ez akkora válik fontossá, hogy mennyi ideje is sétálok az ébrenlét mezején. Most 12 óra ébrenlét még semmi, de erre jön még 18. Akkor már érdekesebb lesz. Mondjuk 30 az semmi, múltkor 38 meg 44 is megvolt. Na csak ezért érdekelt, hogy mikor keltem. 

Ezt írtam ki facebookra: Újpesten ma nagyon jó volt. Holnap hol lesz jó? És utána? Miért ilyen unalmas a valóság és miért ilyen szar jónak, rendesnek lenni? Miért ilyen rossz minden ami egy kicsit más, mint az elfogadott? Miért kell azt látni, amit mindenki lát? És ha én mást látok? Miért az az élet, hogy skatulyába zárva leszegett fejjel csinálod azt, amit fentről elvárnak? Egy szaros gyufa vagy, amit meggyújtanak, és te örülsz a fénynek, amit adsz. De elég, kiégsz. Én használhatatlan gyufa vagyok, és nagy eséllyel a földön ledobva végzem, de nem leszek kiégve. Nem leszek kiégve.

Köszönöm szépen, hogy olvastok. Eilan voltam. 

nézz rám és gondolj
akár másra is, csak legyen végre jobb
minden éjjel forgolódom reggelig
a kis lavór az ágyunk alatt megtelik

értsd meg, hogy ma nem megy
két órát aludtam éjszaka, nappal meg kettőt
hol vagyok, kérdezem sokszor
ha nem vagy itt
ha itt vagy meg elnézem sokszor
hogy nem vagy itt

nem akar, nem akar semmit
szeretném szeretni, de úgy érzem, nem megy
boldogság, te kurva
én úgysem foglak megkefélni újra

nincs már benn semmi
kívülről nézve meg mondhatjuk lesz ez még így se
semmi baj, semmit sem vesztesz
hogy ha itt maradsz
végül meg utolsó sorban
úgyis itt maradsz

nem akar, nem akar semmit
szeretném szeretni, de nem megy
boldogság, te kurva
én úgysem foglak megkefélni újra

/Esti Kornél - Boldogság, te kurva/

EGYEBEK

Társaságkedvelő ember vagy? Többnyire az. Ha egyedül maradok, akkor összebarátkozok emberekkel, és mesélek. Meg ők is nekem. Abból szoktak kisülni érdekes dolgok, kalandok. Kocsmák hátsó padjai. Aztán van, amikor elegem van mindenkiből, felbasz a sok józan ember, zavar az, hogy egy másik világban vagyok, zavar, hogy tudom, hogy én vagyok a rossz világban.

Mit ettél utoljára? No name chips.

Melyik a kedvenc éttermed? Egy pizzázó volt itt a városban, de bezárt.

Melyik a kedvenc kávézód? Automatából iszok.

Melyik a kedvenc teaházad? Nincs olyan.

Melyik a kedvenc desszerted? Mondjuk a palacsinta, vagy a somlói.

Melyik a kedvenc levesed? Másnaposan a húsleves erős pistával. Lebbencsleves, meg a kínai zacskós még. 

Szereted a kávét? Csak ha nagyon keserű, mint az élet, amúgy nem kihívás. Gyárban azt iszok cigi mellé, meg ha üres blokk van és unatkozok, amúgy nem vagyok nagy kávés. 

Naponta mennyi vizet iszol? Keveset sajnos. Ha másnapos vagyok, akkor másfél litert, de alapból keveset. 

Mit iszol reggelente? Tejet, vizet vagy ha be vagyok még rúgva, akkor sört.

Hason fekve alszol? Mindig, máshogy nem is tudok elaludni. 

Tudsz pókerezni? Ja, sokat játszok. 

Jártál valaha Kanadában? Niet. 

Ismersz valakit, akinek ugyanakkor van a születésnapja, mint neked? Nem, de azt tudom, hogy a románoknál régen nemzeti ünnep volt a születésnapom, mert akkor léptek ki a világháborúból. Bukarestben volt is a születési dátumommal megegyező nevű stadion. Tényleg, pár nap, és újra eljön. Utálom az egynapos ünnepeket. 

Szeretnél gyereket? Igen, kettőt. Egy lány, egy fiú, de még messze vagyok ettől, mert magam is gyerek vagyok. Viszont olyan apa nem akarok lenni, mint apám, és tudom, hogy pont olyan leszek. 

Beszélsz idegen nyelveket? Nem. Angolul úgy, ahogy tudok, de meg kell tanulnom rendesen a diplomához. Németet 4 évig tanultam, és csak pár dolog van meg. Ja meg ki van téve egy holland kiejtési szabályzat a táblámra az asztalom elé, azt gyakorlom, hogy legalább olvasni tudjak hollandul. 

Voltál valaha kórházban? Állítólag másfél évesen majdnem meghaltam, de nem tudom, nem emlékszem rá. Azóta csak látogatóban, meg faterom is ott dolgozik. Utálom. 

Tenger, vagy medence? Hát inkább a tenger, ott szabadabb az ember. De nem kell nekem ahhoz elutazni, csak lefekszem a fűbe egy üveg borral és nézem a felhőket. Elég tenger nekem az ég. 

Gyakran hordasz ékszereket? Nem, utálom őket.

Melyik a kedvenc tv-műsorod? Comedy Centralon valami. Felhőtlen Philadelphia, Louie, Munka hősei, Furcsa Amcsik, Bob burgerfalodája, South Park, A liga. A híreket utálom, meccseket meg alig adnak.

Ki a legviccesebb ember, akit ismersz? Azt mondanám, hogy saját magam, de nem ismerem magamat. Igazából senkit sem ismerek teljesen. Egyedül vagyunk mindannyian. 

Plüssállatokkal alszol? Nem. Könyvekkel alszom. Most A mészégetővel és Bukowski Forró vízi zenéjével.

Milyen a mobilod csengőhangja? Most semmilyen, mert elveszítettem. Előtte valami alap volt. A régi telómon (amit ugyancsak elveszítettem) Netsky - Iron Heart volt, ha ez számít valamit. Gondolom, nem.

Megvannak még a gyerekkori ruháid? Valahol biztosan. 

Milyen színű a fal a szobádban? Fehér, mint a fal.

Alvás közben be van zárva a szobád ajtaja? Csak behajtva, nem zárható. 

Sokat flörtölsz? Nem.

Mibe mártogatod a chicken nuggetseket? Alapból chicken nuggets-et sem veszek, mert drága, és jobb mirelit szarokat lehet vásárolni az Aldiból. Szóval semmibe.

Kedvenc színed? Világoskék, olyan égszínkék szerűség. Megnyugtat, elveszek, elmerülök. Imádom.

Szemüveges vagy? Igen, ez gyakran átok, mert túl nagy érték. Olyan, mintha a pénztárcádat a fejeden hordanád. Csocsóban viszont segít, lenéznek, és könnyebben nyerek söröket. Kurva előítélet. 

Fel tudod tölteni benzinnel a kocsitokat? Egyszer próbáltam, akkor ment, de ha lehet, akkor nem erőltetném. Úgysem vezetek annyit, jobban szeretek drum and bass-t hallgatni és az eget nézni. Meg az elsuhanó fák átlátszó köpenyeit érinteni a szememmel. 

Olvasol napilapokat? Nem, az a hülyéknek való. Inkább könyvet olvasok.

Ha lenne rá lehetőség, úsznál delfinekkel? Miért ne, nagy flash lehet. 

EZ VAGY AZ

Kávé vagy cappuccino? Kávé. És azt így írják, hogy 'kávé', nem pedig úgy, hogy kv. :)

Hosszú vagy rövid kapcsolatok? Itt mindenki a hosszút választja. Legbelül azért emberek vagyunk, még ha ez sokszor nem is látszik. 

Horrorfilmek, vagy vígjátékok? Vígjáték, egyértelmű. Bár mostanában inkább ilyen beteg filmeket nézek, amiben a főhős teljesen szétcsúszik a végére, és minden marhaságot összehallucinál. Azok a filmek nem csak nekem, hanem rólam is szólnak egy kicsit.

Hosszú, vagy rövid haj az ellenkező nemen? Vállig érő. Vörössárgásszőkésmindenes. Legjobb. De amúgy mindegy, csak ne legyen túl rövid, nem szeretem a pasis nőket. Egy lány legyen lány, fonja be a haját, vagy tegyen bele masnikat, mindegy, csak tükrözze saját magát, ne pedig egy szar divatot kövessen. 

ELSŐ DOLOG, AMI ESZEDBE JUT?

jaj ez jó lesz

Láncfűrész? Símaszk, meg fák. 

Iskola? Könyvek.

Tehenek? Fejés, bőgés, etetés. A magyartarkák. Az, hogy beálltak sorba, és lökdösték a mellettük lévőt, hogy több helyük legyen zabálni. A buta fejük. Meg, hogy nekik nem kell csinálni semmit, csak állni a napon, azt' emészteni. Várni a halált, pont, mint minden egyes élőlénynek. 

Kanada? South Park.

Egerek? Virágot Algernonnak. Minél bolondabb vagy, annál jobb. Annál jobban megérted az élet igazi lényegét. Ki tudod kapcsolni a fényeket, amit bántják a szemedet a látásban. Mersz gyerek lenni, mersz szabad lenni. Annyira jó, hogy már vissza sem térsz. Nem leszel már normális. Aki normális, annak ekét akasztanak a hátára, aztán szántsál barom. Aki bolond, azt lenézik, mellette szánt a többi ember, de ő nem szánt. Nem tárcsázik, nem készít magágyat, hogy aztán a belvíz elvigye. Csak úgy van. Csak él. Csak boldog. Tudtam, hogy az a könyv magával fog ragadni. 

AZ ELMÚLT HÁROM NAPBAN:

...beszéltél telefonon? Nem.

...voltál moziban? Nem.

...sírtál? Nem.

...cigiztél? Pár szálat.

...megittál egy üveg vizet? Szar kérdés, mint ahogy a többi is az. Mi számít egy üveg víznek? Amúgy megittam, persze. 

...olvastál könyvet/újságot? Naná!

...néztél tv-t? Trollfoci adása ma volt a Sportklubon. 

...zuhanyoztál? Még pont belecsúszik a 3 napba, szóval igen.

...fényképeztél? Nem. Az agyam fényképezett. 

...hallgattál zenét? Persze, ki bírja ki 3 napig zene nélkül? Most épp ezt hallgatom: DRS feat. LSB & Tyler Daley - The View

...mondtad valakinek, hogy szereted? Nem, pedig kellene, amíg még lehet. Anyukámnak. 

"Te rohadt szemét, te gyáva féreg, megütöttél egy nőt! Te szarfaszú köcsög! 

Szépirodalom. 

Egyik nap kiültem a partra a naplemente környékén és csak figyeltem. Az életet a parton, az embereket. Csak sörözgettem és ültem. 

Optimista horgászok a parton. Pont beetetnek. "Szerintem ma kurvára nem fogunk semmit." - mondja az egyik nevetve. De nem is a fogás a lényeg - bár én sosem horgásztam még - hanem a baráttal eltöltött idő. A vadászat illata. A jövő izgalma. Nem látunk a víz alá. De van pár botunk. Ez itt a lényeg. Én meg mosolyogva szemezek a vízisiklóval. A söröm mellettem pihen. Nyugodt a vízpart, de a szúnyogok agresszivitása eltérít az írástól. Ebben a világban sosem lesz olyan, hogy tökéletesség, valaminek a hiánya mindig fájni fog. De nem problémázok. Lesöpröm a szúnyogtetemeket és inkább inni megyek. Abban úgyis jobb vagyok, mint az írásban. Félsiker. 

Nehéz hét jön. Apám meg fog ölni, mert elveszítettem a telefonomat és a kártyát is, amit ő adott. Szombaton mentünk volna Agárdba, de nem tudtam felébredni, mert nagyon rosszul voltam. Így én 1 nappal később csatlakozok. Végig szidni fog, szóval várom már nagyon ezt a szaros hetet. Inkább pénzt keresnék, mert ha illetéktelen személy találta meg a telefonomat, akkor bukta. Rohadjon meg az ilyen. 

Ebből kifolyólag most rossz a kedvem, de más dolog is zavar. Már rég aludnom kellene, mert 9-10 körül indul a vonatom. Fel sem tudom majd ébreszteni magam, egyedül vagyok itthon telefon nélkül. De jó lenne álmodni valami szépet.

Az élet kircsiben. Szombaton koncert, vasárnap Balaton. Most meg gyakorlat a lovardában, tűző nap, szar meló, nulla forint, de jó fejek a lovászok és mi sem visszük túlzásba a dolgokat. 4-ig lennénk, ma már 1-re itthon voltam, igaz 7-re mentem. Baromi nehéz fél 6-kor kelni, eddig ellenségeim voltak a korán kelők, mivel a kocsmákból hazatérő vállalhatatlan énemmel találták magukat szemben a metró és buszkapaszkodók között, utáltam őket, mert józanok voltak, én meg nem éppen. Aztán kellemetlenül éreztem magam közöttük, de ők igazi hősök. Baromi nehéz fél 6-kor kelni. 

Napközben elvagyok, aztán hazaérek, fürdés, kajálás, körbenézek neten, majd el is ment a délután. Nyitok egy sört, beszélgetek valakivel, behúzódok és tvzek még lefekvés előtt, aztán elölről az egészet. Tényleg ilyen lehet az élet kicsiben? Tudja a franc, de elég unalmas, ami történik, az vagy a vonaton lévő kisebbségiek ádáz harca a jegyvizsgálóval, vagy a lovak, akik azon felül, hogy összeszarnak mindent, még hátráltatnak is a melóban. Mindig odajönnek, mert kíváncsi állatok, aztán tegnap is felborították a talicskámat. 

Na de a hétvége. Ha felnőtt leszek, akkor dögleni fogok, jobb esetben barátokkal/családdal egy közös program, Újpest meccs, vagy hasonlóak Most még valami beteg szétcsúszás jellemzi ezeket a napokat, mivel ki tudja, hogy meddig fogok a városban élni a barátimhoz közel, és mikor kell máshová költöznöm. Aztán elölről az egészet. Szaros mókuskerék. 

Vége lett a kedvenc együttesemnek, szar érzés (nagy eséllyel) utoljára hallani és átélni a számokat. Mint húgom szalagavatóján, sorban tűzték fel az osztály tagjaira a szalagot, tartottak valami elkerülhetetlen és véges állapot felé. Minden egyes szalag jelképezte ott a színpadon nekik a gimnázium végét, a koncerten az emberek a számok voltak. Lement az első szám, felkerült az első szalag. Van még hátra, de őt már elbúcsúztattuk. Kispál búcsúkoncert is szar volt. Most az utolsó 3-4 számra nem is emlékszem tisztán, mert szégyen szemre végigsírtam őket, bár azoknak olyan mondanivalójuk van, hogy részegen meg tud érinteni rendesen. 

Aztán valahogyan hazataláltam, másnap meg alig tudtam felkelni pár óra alvás után. 9:40-kor indult a vonatunk a Déliből, nosztalgia kocsik, Nohab mozdony, minden, mi kell. Keneséig mentünk le, ott megittunk pár sört barátommal, úsztunk egyet a magyar tenger mocsárszagú hullámaiban, aztán a poros naplemente kíséretében visszadöcögtünk a városba, a valóságba. Barátom másnap már targoncázott, én meg a lovakkal küzdöttem a rohadt melegben. Az élet kicsiben. 

Néha kalandozok ezen a blog.hu nevezetű csodán, bár sokáig nem jutok. Ha valaki jobban ír, mint én, akkor azért, ha meg bénán és hülyeségekről, akkor meg azért nem olvasom el. Egyszer-kétszer azért belefutok jókba is, na ez most nem így történt, viszont megtetszett az a bugyuta teszt, amit találtam az egyiken. Mivel nem ihatok sört, ezért értelmesebb témát úgysem tudok kitalálni, na nézzük akkor:

(Vigyázat, tényleg nagyon szar lesz)

SZERELEM

Hiszel a szerelemben? Bumm, a közepébe, semmi ilyen fiú vagy, vagy lány, nem, egyből a legjobb témával kezdünk. Hiszek persze, és tudom is, hogy létezik ez az érzés. 

Létezik szerelem első látásra? Tetszés első látásra létezik, a szerelem ennél komolyabb érzés, mert ott az egész ember kívülről-belülről tetszik. Szóval szerintem nem. 

Most szerelmes vagy? Nem szerencsére. Belém szerelmes valaki, sajnos. 

Első csók? Sírnom kell, mert kocsmában kaptak el egy csúnya éjszakán, hogy "bizonyítsam be, hogy nem vagyok buzi", mert nyerésben voltam csocsóban, és beszólt a csaj nekem, akit utáltam. Szóval undorító volt, főleg utána azt mondta, hogy buzi vagyok, szóval nem nyertem vele semmit. Pedig kislány fiatalabb koromban hányszor elterveztem, hogy milyen szép is lesz. Hát nem volt az.

Jelenleg szabad vagy? Nem, a földhöz és az élethez vagyok láncolva, és túlságosan józan vagyok. Szabadnak lenni, hah, tudnék róla mesélni, csak ahhoz kocsmába kell menni, és be kell rúgni. 

Visszautasítottál valaha valakit? Igen, de ez a lány még mindig kísért. 

Téged visszautasítottak már? Igen, mert béna vagyok. Meg fiatalabb voltam akkor. Pedig szép kék szeme volt. 

Félénk vagy, ha randizásra kerül a sor? Igen. Egyszer, amikor még a chat.hu-n vitézkedtem, elmentem egy lánnyal egy randira, de nagyon béna voltam. De utáltam azt az oldalt, ma lehet, hogy fel is nézek oda.

Te teszed meg az első lépést? Nekem kellene, de nagyon nehéz az a lépés. Kocsmában könnyebb, de kocsmában nem szabad csajozni. Kivéve, ha ő hív meg téged. Mondjuk egy hosszúlépésre. 

Téged megcsaltak valaha? Az alkohol csal meg folyton. 

Gondolod, hogy a szerelem fájdalmas? Milyen kérdés ez? Kiknek szól ez? Persze, hogy fájdalmas, de az benne a szép. A tegnapi Louie részben volt erről szó. 

ELŐFORDULT VALAHA...

Ittál alkoholt? Ez óvodásoknak szól. Ittam, túl sokszor, sajnos. 

Gyűjtesz képregényeket? Nem. Emlékeket gyűjtök.

Nézed a híradót? Nem, mert nincs pártatlan híradás. Mindenhol a ferdítés, meg a sok baleset. Sporthírek érdekelnek csak. 

Ötnél több rap-albumod van? Mondtam, hogy szar teszt lesz. Letöltve 1 van, NKS - 5 csillag. Utálom a rap-et, de az NKS-t szeretem. 

Van iPod vagy MP3 lejátszód? Mivel szar a telefonom, ezért mp3-am van.

Szereted a Disney filmeket? Nem, de a Cartoon Networköt bírtam, ha ez számít valamit. Gondolom nem.

A "lol" kifejezést élő beszédben is használod? Jesu Christo, írásban is utálom, sosem használtam. A magyar nyelv megerőszakolása, liliomtiprása és fajtalankodása a lol. A Kaliforgia hasonló című epizódja ugrik be. Hank Moody is megmondta akkor a frankót.

Hetente eszel gyorskaját? Nem, nincs arra pénzem. Ha lenne, akkor sem.

Voltál külföldön? Nyaralni és síelni. Horvátország, Ausztria, Szlovákia. Egyszer átléptem Szlovéniába is, ha az számít valamit. Gondolom nem. 

Szereted a videó-játékokat? Persze, de csak az alapokat. Fifa, Madden, MSTS/OR, Euro Truck Simulator 2, Snooker 2004, Elasto Mania, GTA, COD2, írok még párat, hogy a kockák is idetaláljanak a blogomra, bár hamar kilépnének, Sims, PDC Darts, Tennis Elbow.

Volt, hogy nyomkodtad a lift összes gombját egyszerre? "Ez a lift túl gyorsan zuhan, úgy érzem elfáradtam" Nem, de kapucsengőt a körúton már igen. 

Volt, hogy megittál egy egész doboz tejet egy óra alatt? Egy óra alatt nem, de ittam már meg. Szeretem a tejet, kevés olyan dolgok egyike, amik nem teszik tönkre a fogainkat. 

Ültél már repülőn? Nem, de repültem már. Víz alatt. Föld felett.

Vágtad már saját magad a hajad? Igen.

Tettél olyat, amit már megbántál? Minden héten teszek olyat.

Bándzsdzámpingóltál már? Nem. De egyszer lehet, hogy fogok, kötél nélkül.

Ütöttél már meg valakit? Kocsmai lökdösődések, kakaskodások, főleg ha vertem mindenkit csocsóban. De engem is ütöttek eleget. 

Puskáztál már? Egész életemben maximum 3-szor. Amit eddig elértem, azt önerőből értem el. Múltkor ZH-n nem tudtam az operatív programok rövidítését (GINOP, VEKOP, TOP, stb), és eléggé bukásra állt a dolog, de még azt sem néztem le az előttem ülőről, pedig simán láttam. Végül meglett a kettes. 

Voltál már letartóztatva? Kisebb csoda, de nem. Amikor olyan részeg vagy, hogy mindent elmesélsz a rendőrnek, aki igazoltat, de őt ez nem érdekli, akkor nagyon nagy szerencséd van. Játszóterek, kordonok, a fél várost már leromboltam, de szerencsére kedvesek voltak még velem. Nem vagyok ezekre büszke. 

Törtél már be más házába? Úgy konkrétan nem, de haveromhoz másztam be kocsmából hazafelé, hogy náluk aludjak a kinti kisházban. Meg egyszer bemásztunk egy öreghez a kocsmából, hogy igyon velünk. Jól megijedt szerencsétlen, de kárpótolta ijedelmét az üveges Kőbányaik hadserege. 

Használtál már öngyújtót? Mondom, hogy ez 14 éveseknek szól. A jó Lucky Strike-ok ha tudnának mesélni. 

Voltál már színpadon? Iskolával sokszor léptünk fel egy-egy színdarabbal. Volt egy együttesem is, azzal is léptünk fel néha. Egy egri Paddy koncerten meg felmentem pár emberrel, és onnan énekeltünk, persze a szöveget nem tudtuk. De jó buli volt. 

MÚLT

Legrégebbi emlék? Bölcsődei motorozások és csajozások. Még egy barátnőm is volt, Réka, szép szőke haja volt, ennyire emlékszem. Meg, hogy a Paradicsom utcában laktak és nagycsoportban elköltöztek Pesterzsébetre. Azóta utálom azt a kerületet, ahol Erzsébet van. Bár most meg nem mondom, hogy az melyik kerület, de utálom. Talán a 18.

Valami, amit jó lenne elfelejteni? Milliárd ilyen dolog van. 

Mit csináltál 2000 szilveszterén, az ezredfordulón? Nem emlékszem, de szerintem a Vörösmarty térre mentünk be, és mire hazaértünk, összefirkálták az autóbejárónál a kaput. Ez lehet, hogy nem pont 2000-ben volt, de valamikor akkortájt. 

Mit csináltál, amikor a szeptember 11-i támadásokat meghallottad? Semmit, nem érdekelt annyira. 

JELEN

Hogy érzed magadat? Rosszabbul, mint tegnap. Tegnap meg rosszabbul éreztem magam, mint tegnapelőtt. Jó lenne meginni a Staropramenjeim közül egyet, de tartalékolnom kell a szombati utolsó Heaven Street Seven koncertre. 

Mit viselsz? Pizsamanadrág kék pólóval. Itthonra jó az, egész nap ebben vagyok. 

Mire gondolsz? Hogy mégiscsak jó lenne meginni az egyik sört. Meg, hogy holnap végre veszünk gitárt húgomnak, amit persze én fogok használni. De erről nem szükséges még tudnia neki.

Mik a terveid mára? Fiatal az idő, lehet, hogy tényleg megiszom a söröket, és akkor írok valami értelmeset is. Vagy folytatom az Egy vén kujon jegyzetei-t Bukowskitól. 

Most hol vagy? A valóságban, de jobb lenne már álmodni. 

EGYEBEK

Hány éves leszel öt év múlva? Nem tudom, de tényleg. Nem tudom, hogy "leszek"-e még öt év múlva. 

Szerinted akkor házas leszel? Nem hiszem, hogy harminc előtt találnék olyan szerencsétlent, akit el fogok venni. 

Melyik filmet láttad utoljára? Barfly (Törzsvendég). Bukowski. 

Kit tárcsáztál utoljára? A földet az MTZ-vel. Amúgy a barátomat, hogy kell-e neki is HS7-re jegy. Kellett neki.

Ki hívott utoljára? Anyukám, hogy segítsek bepakolni. Persze nem vettem fel, hanem átfordultam a másik oldalamra, és aludtam tovább.

Kitől kaptál utoljára sms-t? Barátom nagyon be volt rúgva, és újpesti dalokat küldött, meg hogy kitiltották valami kocsmából. 

Jobban szeretsz sms-t írni, vagy telefonálni? Részegen telefonálni jobb, előadáson meg írni. De telefonálni jobban szeretek. 

Van háziállatod? Két húgom van, ha az számít. Gondolom nem.

Mit csináltál tegnap éjfélkor? Ültem és írtam valami marhaságot. Azóta kitöröltem. 

A szüleid házasok, vagy elváltak. Házasok, de külön élnek. 

Mikor láttad utoljára anyudat? Pár órája.

Hova mentél utoljára? Be a városba HS7-re jegyért. Villamosoztam egyet, miközben a lemenő nap utolsó sugarai fonták be a hajam. Najó, ez buzis lett, most megint le fog smárolni egy dagadt nő, hogy bizonyíthassam az ellenkezőjét? 

Mit szeretsz a télben? Miért nem jött tavaszra? Mért jött inkább télre? A havat. Éltető takarója a termésnek. A síelést. Szabad siklása a sok földhözragadtnak. A sötétséget. Sötétben látni mindent. A vizsgaidőszakot. A szilvesztert. Valami új kezdete, következő oldal, tiszta lap. Dóri születésnapját. Megannyi szép emlék, amik már sehol sincsenek. A hideget. Pirosban játszik a szép lányok arca. A playoff-ot. A Giants idén sem lesz bajnok. A telet. Az év legkülönlegesebb évszaka. 

Mit szeretsz a nyárban? A fesztiválokat. Egy hét szabadság a valóság börtönéből. A korai napkeltét. Madarak csiripelésére hunyom le szemem. A meleget. Ha úgy hozza kedvem a mezőn is alhatok. A gyárat. Úgy térek reggel haza, hogy pénzt kerestem. A lányokat. Boldogságuk hangja dúdol szívem ágyában. A hiányát. Nem láthatom minden nap, így a képzeletem rajzol nekem. A söröket. A meleg és a hideg, két véglet találkozása hozza el a tökéletes lelki kényelmet. A nyarat. Az év legboldogabb évszaka.

Mit szeretsz a tavaszban? Nyílnak a kertben a fák, a füvek, a virágok. Az ébredést. Körülöttünk lévő világ jobban él, mint azt mi gondolnánk. A szerelmet. Csak ő létezik, rozsdavörös minden. Hűs szellőket. Játszadoznak velem, ölelnek és én beleborzongok a közelségükbe. A BL döntőt. Az Inter idén sem lesz bajnok. A tavaszt. Az év legkedvesebb évszaka. 

Mit szeretsz az őszben? Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt. Az elmúlást. A pillanat megfoghatatlansága és halandósága. Az esőt. Az égre nézve végtelen világunk ott rejtőzik az agyunkban. Az avart. Komposztból táplálék, az élet körforgása a szemünk előtt zajlik. Az évnyitót. Addig jó élni, amíg diákok lehetünk. A színeket. A rozsdavörös és égszínkék az én két kedvenc színem. Az ő szeme és az ő haja tükröződik az életben. Az őszt. Az év legfájdalmasabb évszaka. 

Van még tovább is ez a csoda, de azt majd legközelebb. Ha valaki érez hozzá annyi affinitást, akkor csináljon egy blogot, és válaszolgassa ő is végig, vagy végezzen valami hasznosabb tevékenységet, és menjen el mondjuk diákmelózni. Vagy olvasson el egy könyvet. Vagy látogassa meg a rokonait. Nem tudom, én most elhullajtottam egy csomót életem sószórójából, teljesen feleslegesen. További jobb időtöltést!

Eilan voltam

Ezt szerettem régen. Összefolynak a napok, felébredek, aztán megyek tovább. A gyárban a végtelen szopással megkeresett pénzemet felcserélem cigarettára, és sörre, meg drum and bass bulikra. A forma 1 hétvégéje ilyen végtelen ivás nekünk minden évben. Kimegyünk, beszélgetünk a hollandokkal, németekkel, finnekkel, öszterrájkokkal. A törzshelyünkön sörre menő pingpong csatákat vívunk, hogy utána a csocsóasztalhoz átpártolva folytassuk az ingyen ivás nehéz, de gyönyörű mesterségét. Idén viszont kicsit megváltozott a menetrend, mivel a kocsmánk jó fél éve bezárt, viszont a pénteki szabadedzésre kimehettünk. Ingyenjegy, jó dolog.

Soha nem voltam még kint a ringen, de csodálatos érzés volt. A célegyenesre ráfordító hurokban ültünk, és előttünk húztak el ezek a varázslatos gépek. A hangok, a színek.Olyan kurva tiszták voltak. És amikor feltűnt a 44-es autó. Hamilton, a kedvencem. Nagy hatást tett rám, még akkor is, ha a pénteki nap a "nesze neked paraszt, kapsz egy ingyenjegyet" nap, tele volt Erzsébet táboros gyerekekkel. De biztos nekik is tetszett. Nekem mindenképpen, ahogy a kanyar után felgyorsítva tűntek el az autók a célegyenesben a dombok felé. Ezek már nem is autók, hanem repülők voltak. 

Aztán este persze visszatértünk és elkezdtük az ivást. Kipróbáltuk ezt az új Zubrówkát, hát nem egy nagy szám. Beher és hubi keveréke. Hubecherovka. De azért berúgtunk tőle. Rendőrautók mellett ittunk, és szemléltük a terepet. Táncoslányok próbálták a részeg férfiakból kihúzni azt a kis pénzt. Szegények, hogy unhatták. De megfizették őket. A szépséget megvenni. Undorító. Az erősebb nem. Undorító. Le is döglöttem egy asztalhoz sörrel és lucky strikeokkal, elkezdtem írni valamit. Írni erről az egészről, a lányokról, a pénzről a világról. Közben meg ott táncolt és vonaglott az asztalomon a csaj, én meg róla írta. Evrítingizszürreaal. 

Aztán valahogy belefulladtam a részegség mocsarába és összeesett minden. Ott hagytam az egész bulit, igaz akkor már teljesen egyedül mentem a mezőn, barátaim régen hazatértek. Lefeküdtem és néztem az eget. Szép volt, mint mindig. Majd elaludtam. 

Valamikor nappal felébredtem, hazajöttem, most meg a folytatást tervezem két Dreher társaságában. Elmegyünk egy drum and bass buliba, vagy csak deákozni, teljesen mindegy, szétcsúszva az ember nem foglalkozik a miértekkel. Csak halad, csak megy. Nem a cél fontos, hanem maga az út. Nem szabad kijózanodni. Visszatérni a valóságba szar, de sajnos elengedhetetlen ahhoz, hogy ne őrüljünk meg. Hétfőn meló vagy valami úgyis lesz, amihez nincs kedvem, de meg kell tenni, mert meg kell tenni. Viszont most még ez nem számít. Megélni a mát, és lehajtott fejjel menni, nem a holnapot fürkészni. 

Utazni, utazni, utazni jobb, mint landolni, landolni

Majd ha olyan állapotomban leszek írok az EFOTTról is, mert Vad Fruttikon és HS7-en nagyon meghaltam, illetve megismerkedtem egy teljesen drogos lánnyal, akivel érdekes dolgokról beszélgettünk. Egy mese volt az az előző hét. Néha kérdeztük is egymástól, hogy ez a valóság? Nagyon veszélyes volt. 

Eilan voltam

Az utóbbi hetek pár szóban.

Vizsgaidőszak vége, nem lettem okosabb semmiből. Újabb fél évet pazaroltam el az életemből, de van még ott, ahonnan ez jött. Túlélni az életet, lehetséges?

Letettem a poharat 30 napra. Érdekelt, hogy végig bírok-e egy ilyen böjtöt. Simán ment, szóval még nincs aggódni valóm. Utálom az alkoholmentes sört, de annyit ittam ebben a hónapban, mint még soha. Józanul is lehet menni bulizni, csak szar. Legalább emlékeztem mindenre, új volt ez nekem. 

Aztán persze berúgtam a 31. napon. A38. Bérczesi Robi önálló gitárestje. Sok lucky strike fogyott, koncert előtt még egy közös képet is csinálhattam vele. Átölelt, felfoghatatlan volt egy ilyen ember mellett állni, csak hebegtem-habogtam, nem tudtam rá nagyobb benyomást tenni. Ő már megjárt sok helyet, felfedezte az agyának a legmélyebb gondolatait. Fentről úgy akarták, hogy életben maradjon, és megossza velünk az élményeit. Imádom ezt az embert. 

Utána elvesztem a pesti éjszakában, Kakasban meghívtak pár sörre, összebarátkoztam a fél várossal. Tudok beszélni, na. Újpesti ultrától kezdve erdélyi partyturistákon át mindenkivel találkoztam. Persze emlék megint alig, amiből írni is lehetne, maximum pár arcomról letörölt érzés pihent a rongyos zsebkendőmben. 

Dartsozni kezdtem, szánt szándékom, hogy elverjem a barátomat benne. Egyszer már dobtam egy 140-et. Csodálatos érzés, amikor a kis nyilacska a tripla húszba pottyan, de könnyű mellédobni. Nehéz célozni, pont mint az életben. Nem vagyok egy májküölfánkrhhven.

Csúnyán mellédobtam az egyik nyilat, bele is állt a szekrénybe. Nem találkoztam vagy 2 és fél hónapja a lánnyal, de most mindent elcsesztem. Sok bor fogyott, átöleltem és megcsókoltam. Pedig nem akarok vele lenni. Soha többet nem kellene vele találkoznom, elég ha magamat teszem tönkre, őt már nem kellene. 

Egyre jobban utálom magam emiatt is, meg sok egyéb dolog szúrja a szívemet. Minden reggel utálok felébredni, utálok a valóságba visszatérni. A nap legjobb része, amikor alszom, és a legrosszabb, amikor felébredek. Próbálom könyvekkel elterelni a figyelmet magamról, de nem mindig megy. Az viszont tagadhatatlan, hogy Bukowski kurva nagy író volt, és imádom. Sok helyen magamra ismerek, például én sem költök soha kajára, amikor inni megyek. A 7up-os vodka felkeltette az érdeklődésemet. 

Letarhált egy cigány egy szál cigivel, amikor vártam a vonatot. Én visszatarháltam pár forinttal, mert 5-el kevesebb volt, mint amennyibe a jegy kerül. Ő sem kapott cigit, és én is magyarázkodhattam a kallernél. A legszimpatikusabb női ellenőr, most elvágtam minden esélyemet nála. Előtte megittam jó sok sört, és megígértem barátomnak, hogy megyünk Athénba majd a válogatott meccsre. Remélem ő részegebb volt, mint én, és elfelejtette az egészet.

Igaz csak streamen keresztül, de idén is ott lehetek a Volton. 30Y, Heaven Street Seven és a Vad Fruttik koncert rohadt jó volt. A külföldieket annyira nem ismerem, Slashről meg lemaradtam. Be is mentem a városba később és vettem az EFOTT-ra bérletet, utolsó előtti HS7-en az első sorban a helyem. Amúgy külön szórakozás a chatnél adni a hülyét és ironikusan írogatni, imádni a Wellhellot és Grofeszt. Mikor lesz Wellhello, holnap lesz Korda Gyuri? Kerítést kellene húzni a chat körül, hogy a külföldiek ne kommentelgessenek. Ha magyar streamre jössz tiszteletben kell tartanod a nyelvünket. Bastille holnap lesz. Bastille már volt. Fish lesz Hegyalján? Ez playback, nem a hang csúszik. Meg hasonlóak. Akad ebben pár társam, mi jól elröhögünk, főleg amikor pár hülyének nem esik le. Azokat cikizzük, akik gondolkodás nélkül kérdezgetnek hülyeségeket. Akikkel nincs nagy barátságban a Google. Pedig a netről sokat lehet tanulni. Na meg butulni is. 

Tegnap azt álmodtam, hogy volt egy féltenyérnyi kicsi macskánk, aki a víz alatt is kapott levegőt. Próbáltam tanítani "emberül" beszélni, sikerült is neki. Az anyukáját és az apukáját kereste, szomorú voltam, hogy nincs neki, ezért magamhoz szorítottam. Aztán mennem kellett valami iskolai cuccra. Teljesen máshogy néztem ki, mint most, egy menő gyerek voltam. Valami versenypályán kellett a fákat darabolni, de nem vittük túlzásba a munkát. Bolondoztunk, érezhetően jó volt az osztályközösség. Néha jöttek az autók, aztán besötétedett és az ég leesett fentről a földre, mi meg megfürödtünk benne, mint valami tóban. Versenypályán fadarabolás után az égben fürödni tökéletes érzés. Azt hiszem ott is aludtunk, az egész osztály. Próbáltam nem felébredni, mert boldog voltam. Aztán a szomszéd kurva furulyája meg klarinétja mégis lehúzta rólam a takarót, és felkeltett. Igaz, délután 3 óra volt már. azóta meg 12 órája ülök és nézek. Néz, de nem lát. Ez megfogott a vizsgalapról, amikor tanultam vezetni. Most viszont megyek. A nap legjobb része közeleg. 

Eilan voltam