Az utóbbi hetek pár szóban.

Vizsgaidőszak vége, nem lettem okosabb semmiből. Újabb fél évet pazaroltam el az életemből, de van még ott, ahonnan ez jött. Túlélni az életet, lehetséges?

Letettem a poharat 30 napra. Érdekelt, hogy végig bírok-e egy ilyen böjtöt. Simán ment, szóval még nincs aggódni valóm. Utálom az alkoholmentes sört, de annyit ittam ebben a hónapban, mint még soha. Józanul is lehet menni bulizni, csak szar. Legalább emlékeztem mindenre, új volt ez nekem. 

Aztán persze berúgtam a 31. napon. A38. Bérczesi Robi önálló gitárestje. Sok lucky strike fogyott, koncert előtt még egy közös képet is csinálhattam vele. Átölelt, felfoghatatlan volt egy ilyen ember mellett állni, csak hebegtem-habogtam, nem tudtam rá nagyobb benyomást tenni. Ő már megjárt sok helyet, felfedezte az agyának a legmélyebb gondolatait. Fentről úgy akarták, hogy életben maradjon, és megossza velünk az élményeit. Imádom ezt az embert. 

Utána elvesztem a pesti éjszakában, Kakasban meghívtak pár sörre, összebarátkoztam a fél várossal. Tudok beszélni, na. Újpesti ultrától kezdve erdélyi partyturistákon át mindenkivel találkoztam. Persze emlék megint alig, amiből írni is lehetne, maximum pár arcomról letörölt érzés pihent a rongyos zsebkendőmben. 

Dartsozni kezdtem, szánt szándékom, hogy elverjem a barátomat benne. Egyszer már dobtam egy 140-et. Csodálatos érzés, amikor a kis nyilacska a tripla húszba pottyan, de könnyű mellédobni. Nehéz célozni, pont mint az életben. Nem vagyok egy májküölfánkrhhven.

Csúnyán mellédobtam az egyik nyilat, bele is állt a szekrénybe. Nem találkoztam vagy 2 és fél hónapja a lánnyal, de most mindent elcsesztem. Sok bor fogyott, átöleltem és megcsókoltam. Pedig nem akarok vele lenni. Soha többet nem kellene vele találkoznom, elég ha magamat teszem tönkre, őt már nem kellene. 

Egyre jobban utálom magam emiatt is, meg sok egyéb dolog szúrja a szívemet. Minden reggel utálok felébredni, utálok a valóságba visszatérni. A nap legjobb része, amikor alszom, és a legrosszabb, amikor felébredek. Próbálom könyvekkel elterelni a figyelmet magamról, de nem mindig megy. Az viszont tagadhatatlan, hogy Bukowski kurva nagy író volt, és imádom. Sok helyen magamra ismerek, például én sem költök soha kajára, amikor inni megyek. A 7up-os vodka felkeltette az érdeklődésemet. 

Letarhált egy cigány egy szál cigivel, amikor vártam a vonatot. Én visszatarháltam pár forinttal, mert 5-el kevesebb volt, mint amennyibe a jegy kerül. Ő sem kapott cigit, és én is magyarázkodhattam a kallernél. A legszimpatikusabb női ellenőr, most elvágtam minden esélyemet nála. Előtte megittam jó sok sört, és megígértem barátomnak, hogy megyünk Athénba majd a válogatott meccsre. Remélem ő részegebb volt, mint én, és elfelejtette az egészet.

Igaz csak streamen keresztül, de idén is ott lehetek a Volton. 30Y, Heaven Street Seven és a Vad Fruttik koncert rohadt jó volt. A külföldieket annyira nem ismerem, Slashről meg lemaradtam. Be is mentem a városba később és vettem az EFOTT-ra bérletet, utolsó előtti HS7-en az első sorban a helyem. Amúgy külön szórakozás a chatnél adni a hülyét és ironikusan írogatni, imádni a Wellhellot és Grofeszt. Mikor lesz Wellhello, holnap lesz Korda Gyuri? Kerítést kellene húzni a chat körül, hogy a külföldiek ne kommentelgessenek. Ha magyar streamre jössz tiszteletben kell tartanod a nyelvünket. Bastille holnap lesz. Bastille már volt. Fish lesz Hegyalján? Ez playback, nem a hang csúszik. Meg hasonlóak. Akad ebben pár társam, mi jól elröhögünk, főleg amikor pár hülyének nem esik le. Azokat cikizzük, akik gondolkodás nélkül kérdezgetnek hülyeségeket. Akikkel nincs nagy barátságban a Google. Pedig a netről sokat lehet tanulni. Na meg butulni is. 

Tegnap azt álmodtam, hogy volt egy féltenyérnyi kicsi macskánk, aki a víz alatt is kapott levegőt. Próbáltam tanítani "emberül" beszélni, sikerült is neki. Az anyukáját és az apukáját kereste, szomorú voltam, hogy nincs neki, ezért magamhoz szorítottam. Aztán mennem kellett valami iskolai cuccra. Teljesen máshogy néztem ki, mint most, egy menő gyerek voltam. Valami versenypályán kellett a fákat darabolni, de nem vittük túlzásba a munkát. Bolondoztunk, érezhetően jó volt az osztályközösség. Néha jöttek az autók, aztán besötétedett és az ég leesett fentről a földre, mi meg megfürödtünk benne, mint valami tóban. Versenypályán fadarabolás után az égben fürödni tökéletes érzés. Azt hiszem ott is aludtunk, az egész osztály. Próbáltam nem felébredni, mert boldog voltam. Aztán a szomszéd kurva furulyája meg klarinétja mégis lehúzta rólam a takarót, és felkeltett. Igaz, délután 3 óra volt már. azóta meg 12 órája ülök és nézek. Néz, de nem lát. Ez megfogott a vizsgalapról, amikor tanultam vezetni. Most viszont megyek. A nap legjobb része közeleg. 

Eilan voltam