Délben keltem. Ez nem igazán fontos, de majd később az lesz. Régen írtam ide, azóta annyi minden megváltozott. Úgy érzem, hogy kezdek kijönni a gödörből, de félő, hogy még mindig nem vagyok épelméjű. Mert az élet miatt a megőrülés szélén álltam, viszont nem tudtam lépni. Nem volt meg szerencsére az utolsó lépés. Az élet valami mást adott. Azt a lányt. Őt adta. Mindig negatívan nyilatkoztam róla, mert új helyzetet teremtett a szeretetével. Meg én nem is akartam őt szeretni. De engem nagyon régen szerettek utoljára, ez megváltoztatja az embert. Ő feltételek nélkül és tisztán szeret. Eltöltöttem nála 3 napot utána meg még egyet. Azóta más minden.

Ha jó valakivel, és kezdesz érezni iránta valamit, akkor nem az számít, hogy milyen is volt vele. Hanem az, hogy milyen nélküle. Hiányzik? 

30Y-on voltam Újpesten a városnapokon, nagyon hiányzott már Beck Zoli. Főleg, hogy egy érzelmi hullámvasúton gurulgatok, hol fent, hol lent. De sosem középen, ahol jó. Mindig a közép a jó. Mindig.

Reggel 6-kor találkozunk, mert addig dolgozik. Van időm jobban berúgni, de kijózanodni is. Szerintem pár óra múlva meglépek Deákra, és ismerkedek, meg írok a sorok közé valamit. Élni fogok, de élettelenül. Az álmodás szépsége, mindig a múlt szemetesében landol. 

Mellette feküdtem a földön, két kezemmel simogattam azt a szép arcát, miközben a szőke haja beterítette az ujjaim. Szemébe néztem mélyen, abba a két szürkéskék kisbogárba, és azt mondtam neki, hogy: Nem szeretlek! A szemedbe mondom, szerinted hazudok neked?
Erre ő: Nem nekem hazudsz. Hanem magadnak. 

Mi az útikönyv mára, a térkép a ma éjszaka utcáihoz? Azt terveztem, hogy még sörözök egyet, kiülök Deákra, és várom a napfelkeltét. Már nem feküdhetek le, mert 5-kor kelnem kellene, és tudom, hogy elaludnék. Kiülök füzetemmel, és várni fogok rá. De okosan kell cselekednem. Nem szabad berúgnom, mármint jobban. 5 óra múlva találkozunk. Várom már, nagyon. Délben keltem, és holnap reggel 7-ig fent leszek. Ez akkora válik fontossá, hogy mennyi ideje is sétálok az ébrenlét mezején. Most 12 óra ébrenlét még semmi, de erre jön még 18. Akkor már érdekesebb lesz. Mondjuk 30 az semmi, múltkor 38 meg 44 is megvolt. Na csak ezért érdekelt, hogy mikor keltem. 

Ezt írtam ki facebookra: Újpesten ma nagyon jó volt. Holnap hol lesz jó? És utána? Miért ilyen unalmas a valóság és miért ilyen szar jónak, rendesnek lenni? Miért ilyen rossz minden ami egy kicsit más, mint az elfogadott? Miért kell azt látni, amit mindenki lát? És ha én mást látok? Miért az az élet, hogy skatulyába zárva leszegett fejjel csinálod azt, amit fentről elvárnak? Egy szaros gyufa vagy, amit meggyújtanak, és te örülsz a fénynek, amit adsz. De elég, kiégsz. Én használhatatlan gyufa vagyok, és nagy eséllyel a földön ledobva végzem, de nem leszek kiégve. Nem leszek kiégve.

Köszönöm szépen, hogy olvastok. Eilan voltam.