Első félidő dereka, a májusi napsütés erősen bámul ránk, ránk, kapu mögötti nézőkre. Már fáj szúró tekintete, mi lesz velem majd nyáron? Egyedül ülök a lépcső mellett a D-ben. A játék a szokásos, langyosan helyzetek nélkül. Vagyunk páran, de rohadt nagy a kuss. Ezek…

Szerencsétlen. Miért szeretett meg, mikor az elején már elég negatívan álltam a párkapcsolati dolgokhoz. Pedig akkor még nem szeretett, de én már láttam, hogy mi lesz ennek a vége. Felém állt arccal, háta mögött a felhőkkel. Mit lehet szeretni egy rakás szarban? Na jó, ez kicsit…

...véget ér a munka. Egy újabb napon túl, semmi olyan nem történt, ami már tegnap ne történt volna meg. De pénzt keresni kell valahogy. Aztán azt elköltjük és újra kereshetjük, hova is tűnt? Az élet nagy körforgása. Inkább nem panaszkodok, lehetne ennél is rosszabb, minden csak…

Utálom a munkámat. De minden nap menni kell, a hétvégéket kivéve. Ez az élet rendje, az ember, mint a hangyaboly, nyüzsög, mozog. Mindenkinek tennie kell a dolgát. A feladat kiosztva, el kell végezni. Ha nem sikerül, akkor felállítanak, és mást ültetnek a helyünkbe. Mindenki…

Úton a vonathoz reggelente jön velem szemben a sok hülye gimnazista. Nem sokkal idősebbek, mint én, mégis sokkal menőbbek. Minden másodiknál (de néha még durvább az arány) ott a telefon a kézben, és 4-5 lépésenként ha felnéznek, programozott droidként lépkednek a szürke…

Ma volt húgom ballagása, ugyanott, ahol én is tanultam 6 évig. Emlékszem, amikor én ballagtam, amikor én voltam az, akit mindenki néz. Amikor én léptem ki a gimnázium kapuin a világba, és hiába néztem vissza, tudtam, hogy ide már csak egy sima emberként térhetek vissza, átadom a…