Lusta voltam az utóbbi időben, és nem írtam ide semmit. Pedig naponta kétszer 40 percet vonatozok, majdnem mindig egyedül, így sokat gondolkozok. Hazaérve sokszor támad valami jó ötletem, amit leírhatnék ide, de a megszokott napi rutinként végzett evés-tévé-facebook kombó mindig összetöri az egészet. Lustaság. Olyan jó bedőlni az ágyamba, és csak nézni azt az agymosó szar tv-t. Noha nem latin sorozatokat, meg hasonló marhaságokat nézek, de az egész tv kikapcsolja az agyat, pihentet. De érdekes pihentetés ez. Mint hétvégén amikor alszok vagy 11 órát, de felkelve nyúzott vagyok és álmosabb, mintha csak 7 órát aludtam volna. Úgy pihentet a tv, hogy fáradtabb és lustább leszek. Igaz ma az 1984-et néztem meg, az kicsit serkentette az agyamat.
Ehhez a fáradtsághoz hozzátartozik az is, hogy használom a fejem. Egész sok órára bejárok idén az új, normálisabb alvásrendemnek köszönhetően, bent meg együtt élek az előadásokkal, odafigyelek. A végére kicsit elfáradok azért. Szóval lassan telnek a napjaim, nagyon nem történik semmi. Egy-két csalódás azért ért, de erről most nem akarok írni. Inkább megyek vissza agyat mosni és semmit sem tenni, mert abban legalább nem lehet hibázni. A TV szar. Pont.
