4 nap után ma végre úgy ébredtem olyan fél 3 magasságában, hogy teljesen magamnál voltam. Megviselt ez a pár nap, komoly harcokat vívtam, hogy ébren bírjak maradni a tegnap esti darts VB döntőig, de sikerrel vettem az akadályokat. A szilveszterezés olyan 30.-án megkezdődött, amikor a Buborékban kortyoltam rég nem látott barátommal az enyhén vizes Dreheremet, közben vártam a Gerwen-Gurney meccset. Majdnem minden sportban a hollandoknak szurkolok, ha magyarnak nem lehet. Itt most nem lehetett.
December 30.-án kevés barom megy inni, vagy bulizni, én persze ezek közé tartoztam. Optical-re jelenésünk volt az Akváriumba, mivel évente egy classic bulira tudok elmenni és ezek általában két ünnep közé esnek. Szeretem a régebbi drum and bass-t is nagyon, csak ritkán tudok vele találkozni. Szóval ott ittunk haverommal, valahogy megszoktuk, hogy Deákos bulik előtt ott melegítünk, pedig nem nagy szám az a hely. Mindig reménykedek és mindig egy csapolt sörrel nyitok, de nagy csalódások érnek, mert nem ehhez az ízhez vagyok szokva. Utána meg jöhet az üveges már drágábbért. Elvoltunk, Gerwen is nyert, a buli is tökéletes volt.
Másnap félrészegen ébredtem és kipróbáltam a Kozel elsőkomlóst, hátha vannak akkora arcok a kőbányai sörgyárban, hogy a Dreher hidegkomlós mintájára elkészített italnak hasonló íze lesz, mint annak a finom régi hidegkomlósnak. 2015-ös volt a legfinomabb. Na szóval sima sör íze van, teljesen felesleges kipróbálni. Arra persze tökéletes volt, hogy rendbe tegye a gyomromat, majd estefelé el is indulhattam Hozzá, mert idén (megfogadva azt, amit tavaly írtam) együtt töltöttük a szilvesztert azon a Pest melletti kis településen. Zsinórban 5. alkalommal léptünk át az új esztendőbe ott. Az idei szolidabbra sikeredet, amivel nincs is baj, és most a sarokban sem kellett aludni.
Következő nap, tehát elsején délután 3 felé vissza is értünk az albérletbe Vele. Rosszabbra számítottam, hogy túl sokat fogok inni és nem tudok odafigyelni rá, de szerencsére nem okoz neki problémát elvegyülni a barom barátaim között, el tud ő beszélgetni minden emberrel. Megnéztük este az elődöntőket, söröztem, elég szarul voltam, és már előre féltem a másnaposságtól.
Reggel meg is kaptam aztán 2.-án a már menetrendszerű másnaposságot, bár így is voltam olyan hülye, hogy délután 3-tól 8-ig elmenjünk dartsozni, ha már aznap volt a döntő. 3 napos ivás utáni remegő kézzel nem könnyű játszani, de egy 99-es kiszállóval sikerült emlékezetessé tenni a körmérkőzéseket, mert vidéki haverom jött el, akivel Újpest meccsekre járunk, meg egy másik barátunk, aki meg nagy fradista, de most fáradtak voltunk ahhoz, hogy egymást zrikáljuk. Jól szórakoztunk, de hazafelé majd elaludtam a metrón.
4 nap kis őrület jól jött, mielőtt elkezdeném ezt a szar hónapot, szerencsére lesznek vizsgák idén is, nem fogok unatkozni. Most fáradt vagyok, még címet sincs kedvem adni ennek a pár sornak, nincs kedvem kimozdulni, nincs sok kedvem semmihez sem = tanulni kell. De a december nem sikerült rosszul, egyik tárgyból a legjobb javító ZH enyém lett a karon, és bezsebeltem két 4-est is. Nem szabad megállni, folytatni kell ezt a (magamhoz képest) szép menetelést, jövőre ilyenkor már a közelébe sem akarok menni annak a szar helynek, amit úgy hívnak, hogy börtön egyetem. Szar szürke januárom lesz, lefogyok 55 kilóra majd megint, de 5 hét múlva úgy akarok feljönni a blogra, hogy minden rendben van. Remélem is, hogy sikerül majd minden, rajtam múlik az egész, valósággá teszem az álmot. Ennyi kell csak.
Eilan voltam
