Ha nincs mit írni, az a legjobb, mert akkor bármiről lehet, ami eszembe jut. Ha nem jut eszembe bármi, akkor csak a semmiről lehet írni, az azért jó, mert a semmi végtelen. Vagy nem? Nem tudom, még nem találkoztam a semmivel. Vagy mindig a semmivel találkozok? Na mindegy, nem ilyen marhaságokon akarok gondolkozni. Akarok-e egyáltalán valamin? Miért esik az eső, ha a felhők felett süt a nap? Miért süt a nap a felhők felett, ha meg kurva hideg van ott fent. Ez ilyen minden-semmi dolog. Az egész azon áll, hogy honnan nézzük. Sosem lehetünk teljesen elégedettek, akármilyen jó is valami, és fordítva is. Minden szarban van valami jó, szól a közhely. Ezt kell meglátnunk. Nincs csak jó, vagy csak jó szar. Ezért van két szemünk, hogy mindkét oldalra figyeljünk.
Figyelj balra, ha jobbról megütnek. Lehet, hogy onnan is kapsz egy pofont, de nem mindegy, hogy felkészülsz-e rá.
Csak arról írok, hogy aludnom kellene már, mint mindig. Holnap foci, tanítás nélküli nap lesz az egyetemen. Este lehet, hogy ott maradok inni, ritkán járok oda úgyis. Ki fogom köpni a belem, nem játszottam rendesen már vagy fél éve. Nem baj, a szünetekben rá lehet gyújtani, és füstté morzsolni a dohányt, játszadozni a gondolattal, hogy ha ilyen szabadok lehetnénk, mint a füst az de jó lenne. De én a labdával fogok játszadozni, ha engedi az ellenfél. Pár nappal később valami komolyabb foci is lesz. A TV-ben. Nemzeti 11-ünk a szebb napokat is látott meggyvörös (fehérben leszünk idegenben) címeres mezt viselve fognak megharcolni a szomszéd ország sokkal nagyobb játéktudást képviselő válogatottjával. A lelátókon is hátrányban leszünk, 50-3, a pályán remélem jobb lesz az arány. Kikapunk, egyértelmű. Magyarok vagyunk, sírva vigadunk. Menni kell tovább, ezután is csillagos lesz az égbolt ha nem takarják el felhők. Ezután is érni fog minket fájdalom, fogunk még kikapni. Ez egy háború, tudom, de a tavalyi is az volt, és ott behugyozva jöttek haza a játékosaink, jó, hogy a saját kapujukba nem lőttek még párat. (Pár hétre rá megtették azt Amszterdamban). Ki lehet kapni, de nem úgy. Most kíváncsi leszek, hogy mire megyünk. Nem fogok rájuk haragudni, ha megint szarnak majd bele, nehéz lehet 50 ezer román ellen. Józanul.
Józanul sosem könnyű, de részegen még nehezebb. Minden.
Csak arra figyelj, hogy jól sikerüljön. Csak arra, hogy hallja a közönség minden hangod, igyák, nyeljék a szavaid, és ne akadjon fent egy betű sem a torkukon, hanem jól lakottan ejtőzzenek gyomrukban a gondolataiddal, amik a fejükbe vándorolva, vissza-vissza csengve, megelégedettséget okozva maradjanak fent. Szeress szeretni, mert ha valamit nem szeretsz, az a valami elronthatja a kedved, ha eléd kerül. Fordulj el, vagy szeresd meg. De mi van akkor, ha senkit se szeretsz? Egy idő után körbevesznek, és foroghatsz, mint egy propeller, akkor is szar lesz. Ezért szeress szeretni. Minél több dolgot és személyt. Szeresd olvasni ezt a szar blogot is, vagy fordulj innen. Én a helyedben kiikszelném az egészet fent, fordulnék, fordulnék másfelé. Látod milyen jó érzés? Csinálj valami értelmesebbet, mint hogy itt ülsz. Szeress csinálni valamit! Én szeretek aludni, megyek is aludni. Ikszelek én is. Jó éjszakát, sok sikert nekem a focihoz, aztán a sörözéshez, sok sikert a lányokhoz, sok sikert az élethez. Sok sikert a válogatottnak. Sok sikert, hogy sikerüljön sikert elérni, a sikertelenség sikertelenítésében.
Eilan voltam. Iksz
