Na végre újra mehetünk vasárnap is shoppingolni, plázázni. Persze, ez nem ennyire egyszerű, de érdemes (vagy inkább messze elkerülendő) olvasgatni egy-egy nagyobb eseménykor az internetes csoda"újságok" face oldalán a kommenteket. Ilyen index vagy hasonló oldalakra gondolok. Végignézem azt a betűhalmazt, amit odahány a nép, ahogy vitatkozik, anyázza a másikat, és elgondolkodok: létezik vajon olyan döntés, ami mindenkinek jó? Létezik olyan helyzet, amikor senki sem rinyál? Nagyon úgy tűnik, hogy ez utópia ebben az országban, mert a magyar semminek sem tud örülni.
Adott ez a politikai izé, amihez persze senki sem ért, de nekem az jön le belőle, hogy van egy párt, aki vezet, és van a többi 3-4, aki meg megpróbálja mindenáron tönkretenni azt az egyet. Na most az ellenzék szítja az embereket, hogy utáld a kormányt, és kritizálja mindenért. Lehet, hogy amúgy jó és más országban is elfogadott törvényt hoznak be, és mondjuk még az országnak is hasznos lenne, de az le van szarva, mert amit a kormány csinál, az csakis rossz és gonosz lehet. Szóval valahogy mindig ebben a negatív szarságban tocsogunk, mert mindent lehet kritizálni, semmi sem tökéletes. De így a jót már észre sem vesszük, hanem csak mindig a rosszat. Teljesen lehangolják az embert ott felülről.
Mert most a kereskedő szidja a többit, aztán a tűzoltó meg mávos a kereskedőt, hogy hát nekem eddig is dolgoznom kellett vasárnap, most mindenki utál mindenkit. Annyi féle érv, de annyi minimális együttérzés. Mert azt verik beléd, hogy neked szar, te meg elhiszed, hogy mindenki másnak jó, csak neked szar, szóval dögöljön meg a szomszéd tehene is. Én meg csak nevetek ezeken, nekem nem volt bajom azzal sem, ha zárva voltak a boltok, meg azzal sem lesz, hogy most kinyitnak. Legnagyobb vicc az lenne, ha mégsem nyitna ki egy nagy áruház sem, mert nem érné meg visszaállniuk, így is gazdaságosan működnek ezek. De ezt sem lehet tudni.
Most megint jól összeveszett mindenki mindenkivel. De itt épp az a baj, hogy mindenkinek igaza van. Igaza van azoknak, akik a korlátozás eltörlését követelték, mert mit szól bele a kormány, hogy én mikor mehessek a nagy áruház nagy sorai közé pénzt elbaszni, igaza volt a kereskedőnek, hogy azért mégiscsak jó volt, hogy egy napot fixen nem kellett dolgozni, meg igaza van a kallernak, meg a többi non-stop munkásnak, hogy ő is vasárnap dolgozik, de ő ezt előre vállalta. Nehéz dolgok ezek, de szerintem attól nem lesz jobb nekem, hogy a másikat baszogatom. Most mondjuk kinyílnak a boltok vasárnap, és meddig fog neki örülni az ember? 1 hétig max, mert aztán találnak neked újra valamit, ami miatt mérgelődhetsz és szidhatod a rendszert, az egész életet. Lehet mást okolni. Arról is a tükör tehet, hogy ronda vagyok.
Persze, ez nem mindenkire igaz, sokan nem ennyire önzőek, és tudnak örülni az élet apró örömeinek. Ha látják, hogy a médiából kifújt felhők esőt hoznak, akkor kinyitják az esernyőiket, és nem foglalkoznak vele. Nem is áznak meg, pozitívak tudnak maradni. Több sikertörténetet kellene nyomatni a lakosságnak, több inspiráló, innovatív embert megismertetni, ne csak a botrányhősöket. Talán jobb lenne egy kicsit, és nem egymást szidnánk.
